Pokolbéli víg napjainkról most a boldogságos karácsonyra való tekintettel nem vesztegetünk több szót (bocsi Rita!). A karácsonyról viszont annál nagyobb örömmel…
A karácsonyi készülődésből ugyan az idén nem igazán vettük ki a részünket, azért az ünnep előtt két nappal csak beszereztünk egy csinos kis karácsonyfát, és 23-án éjfél felé kisült két tucat illatos mézeskalácsdísz, úgyhogy a minimumot végül is az idén is teljesítettük.
A gyerekek karácsony előtti este elég rendesen a fejünkhöz vágták, hogy az idei karácsony nem is igazi karácsony, mert se a kertet nem világítottuk ki, se a babákat és állatkákat nem ültettük fel mikulásszerelésbe öltöztetve az étkező pultjára, a szokásos kéthetes mézeskalácsprojektről meg aztán nem is beszélve. Egyik szemem sírt, a másik nevetett: ezek szerint számítanak nekik az évek során megszokott kis hagyományaink?!
De a szomorúság nem tartott sokáig, mert csak lett szépen feldíszített karácsonyfánk, és a fa alatt sok-sok ajándék, ami minden addigi csalódottságért kárpótolta a (szerintem túlságosan könnyen megvesztegethető!) gyerekeket.
Itt a Nora nem a henna-tetoválását fitogtatja az alkarján, hanem az új számítógépének örül!
A hagyományos egg-nogg-party:
Erről a rózsaszín csodasütőről és a Lilike cukrászmutatványairól már készül a következő beszámoló, bár lehet, hogy a holnapi síelős képek előbb kerülnek bemutatásra :)