Áron 12

Míg rendesék január elején fogyókúráznak az újévi fogadalmuk keretében, mi meg sem próbáltunk még felhagyni az ünnepi dőzsöléssel és dorbézolással karácsony óta. Hiszen nálunk mindjárt szilveszter után beindul a születésnapi pörgés. Először az Áron, aztán az Anna, majd februárban a Lili.

While in early January every decent family is on a strict diet following their New Year's resolutions, we haven't stopped feasting and partying since Christmas. After all, this is the time of the biggest birthday extravaganza in our family. Aron and Anna in January, followed by Lili in February.

Az Áron ünnepén már túl is vagyunk: 12 éves lett a héten. Andrisnak és nekem ez a tizenkettedik születésnap mindig egy kicsit hátborzongató. Sose lehet tudni, hogy tizenkét éves korában mivé lesz egy gyerek.

Ez úgy kezdődött, hogy amikor az Anna kisbaba volt, egy közért pénztáránál sorban állva egy kedves beszédes alak megjegyezte, hogy milyen aranyos a kislány az ölünkben. Aztán mindjárt hozzátette, hogy persze ilyenkor még mind aranyos, de van a fejükben egy kapcsoló, ami tizenkét éves korukban misztikus módon kikapcsolja az agyukat, és onnantól kezdve felnőtt korukig képtelenek használni a saját eszüket. Ez jó viccnek tűnt akkor, aztán el is felejtkeztünk róla majd tizenkét évig. Legközelebb akkor jutott csak eszünkbe, amikor az Annának valahogy a tizenkettedik születésnapja körül mintha egyik napról a másikra kikapcsolódott volna az agya. Bingó!

Hát most itt állunk, libabőrösen, hogy a második gyerekünk is tizenkét éves lett! És ha meg nem kaptuk volna anno a közértben a felvilágosítást, most el sem tudnánk képzelni, hogy ebből az intelligens, megfontolt, udvarias Áronból is hamarosan egy puszta gombnyomással szeszélyes, tiszteletlen és hőbörgő tinédzser-figura lesz. De legalább most már fel vagyunk készülve a metamorfózisra. Én például a felkészülés jegyében most összeírom, hogy per pillanat, az agykikapcsolás előtt, milyen nagyszerű fiú is az Áron.

Áron imád velünk lenni. Legjobban azt szereti, ha társasjátékozunk, de jöhet akár egy jó beszélgetés is.

Mindenben kikéri a véleményünket. Mi több, számít is neki, amit mi mondunk.

Szereti a gondolatait megosztani itthon. Mindent elmesél, ami történik vele, az iskolai sztoriktól kezdve a rémálmokig.

Sosem beszél csúnyán.

Szó nélkül nekiáll iskola után a leckéjének. Ha B-t (négyest) kap, kikönyörgi a tanártól, hogy újra beadhassa a munkáját, és A-t (ötöst) kapjon.

Nem ciki neki puszival elbúcsuzni tőlünk az iskola előtt, mielőtt besétál az termébe. (Ez tíz pontos!)

Nem érti, miért kell egy embernek mobiltelefon. Főleg nem érti, hogy mire jó az a sok SMS, amit az Anna ír.

Értetlenül nézi, hogy az Anna, csak úgy, mint az összes tizenhároméves gyerek, kabát nélkül jár iskolába mínusz öt fokban. Ezeknek elment az esze?

Ha csak teheti, focizik. Ha kell, kimegy egy pályára egyedül is edzeni. Ha túl hideg van vagy esik az eső, bújja a focimagazinokat. Focista akar lenni. Ha kiöregszik, akkor építészmérnök lesz.

Falja a történelmet, a politikát, a mitológiát. Habzsolja a rockzenét. Ezeket általában A-tól Z-ig, lexikonszerűen.

El nem múlasztana egy szombati németórát, mert akkor lemarad.

Ha elemében van, kabaréelőadásokat tart itthon. Elképesztő humora van!

Nagy ínyenc -- kedvence a szték (jó véresen), a mézes-mustáros garnéla, a bolognai spagetti (becenevén milánói vakaróni), és minden, ami csokis.

Nahát, megvolt az ünneplés, mézes-mustáros garnélával, milánói vakarónival, és a francia csokitortával. Fel vagyunk készülve az agykikapcsolásra. Addig is minden nap ajándék ezzel a csupa-szeretet nagyfiúval. Boldog születésnapot, Áron!

Well, Aron turned 12 this week. Andras and I tend to get goosebumps when we think of the kids' 12th birthday. You never know what becomes of a child when they turn 12.

It all started with a short conversation at the grocery store when Anna was a baby. While standing in line, a nice guy turned to us and casually commented that the baby in our arms was very cute. He then added that at this age all kids are cute, but sadly there's a switch in their head which, at age twelve, mysteriously turns their brain off, and they won't be able to think again until it turns back on years later. It sounded like a good joke at that time, and we didn't give it any thoughts back then. Until over a decade later, around Anna's 12th birthday, her brain seemed to have mysteriously shut down from one day to the other. Bingo!

And here we are again, covered with goosebumps as our second child just turned twelve. Had we not been forewarned in the grocery store, we couldn't imagine that our intelligent, sensible and polite Aron could turn into an impulsive, disrespectful and angry dude called a 'teenager' at the push of a button. At least we are ready for the metamorphosis now. As part of the preparedness package, I am now describing Aron in his pre-switch form, so we have some nice memories to hold on to.

Aron loves to hang out with us. He loves to play board games with the family, but appreciates a good family conversation, as well.

He asks our opinion. What's more, he listens to us.

He likes to share his thoughts with us. He'll tell us everything that happens to him, from school stories to nightmares.

He never uses bad words.

He doesn't need to be reminded to do his homework. If he gets a B, he'll beg the teacher for an opportunity to redo his work.

He willingly kisses us goodbye in front of the school building before he goes into his classroom. (This is worth ten points!)

He doesn't understand why people need cell phones. He is particularly puzzled by Anna's non-stop texting.

He thinks Anna (and all her 13-year-old friends) are crazy to go to school in a sweater when it is 20 degrees outside. Wouldn't a coat make sense?

He'll take every opportunity to play soccer. He'll go out on the field by himself to practice. If it's too cold or rainy, he'll read his soccer magazines. He wants to be a professional soccer player. After that, he'll be an architect.

He can't get enough of history, politics and mythology. He lives and breathes rock music. All this from A to Z, in a lexicon style.

He would never skip a German class on Saturday morning. He would not want to fall behind.

He can be the funniest stand-up comedian when he feels like it. He has a very unique sense of humor.

He is a serious food connoisseur. His favorites include rare steak, honey-mustard shrimp, Spaghetti Bolognese, and anything that involves good chocolate.

Well, we had our fancy birthday celebration with the Spaghetti Bolognese, the honey-mustard shrimps and the French chocolate mousse cake. We are now prepared for the brain-transformation. Until then, we'll take every day as a gift with this super-sweet big boy. Happy Birthday, Aron!