Fogadóóra - Parent-Teacher Conferences

Amikor én voltam iskolás, utáltam a fogadóórákat. Utáltam, hogy a tanárok és a szülők kibeszélik a gyerekeket, amíg a gyerekek otthon rágják a körmüket, hogy vajon milyen rosszasággal gyanusítják őket az idén.

Amikor tanár lettem, elkezdtem szeretni a fogadóórákat. Izgalmas volt a családi hátteret felfedezni a diákok mögött. Még olyanokat is megtudtam, hogy az egyik kölyök azért olyan utálatos az óráimon, mert nagyon kedvel engem ;-)

Most, hogy én vagyok a szülő a fogadóórán, egyenesen imádom a fogadóórákat. A napokban a Lili, a Nóra és az Áron tanáraival fogadóóráztunk. Megtudtuk, hogy a gyerekeink
-okosak,
-tehetségesek,
-szorgalmasak,
-kötelességtudóak,
-csöndesek,
-udvariasak,
-barátságosak,
-helyenként viccesek.

(Nekem a 'szorgalmasak' és 'csöndesek' tetszett a legjobban. Nem lehetne, hogy néha ezek a szorgalmas és csöndes gyerekek haza is hozzák ezeket a jó tulajdonságaikat? Jól jönne esténként egy kis csönd és szorgalom!)

Persze az ember hiszékeny, ha hízelegnek neki. És amikor a tanárok ennyi szépet mondanak a gyerekekről, akkor azért egy kicsit a papának-mamának is hízelegnek. Olyan, mint egy fizetésnap, csak éppen nincs előléptetés.

When I was in school, I hated parent-teacher conferences. I hated the fact that parents and teachers got to say mean things behind the kids' backs while kids were anxiously awaiting the final judgment at home.

When I was a teacher I started liking parent-teacher conferences. It was intriguing to discover the family background of each student. I got to find out, for example, that one of my regular troublemakers made trouble only because he was a big fan of me.

Now that I sit in the parent seat, I love these parent-teacher conferences. We had our annual conferences with Lili's, Nora's and Aron's teachers last week. We found out that our children are:
-smart,
-talented,
-hardworking,
-conscientious,
-quiet,
-polite,
-friendly,
-sometimes even witty.

('Hardworking' and 'quiet' were my favorites; I wish they brought home a little of these characteristics every now and then, we sure could use some 'quiet' and 'hardworking' at home in the evening.)

Anyway, they don't have to tell you twice how sweet your kids are -- you believe it the moment you hear it. Because when they praise the kids, mommy and daddy are being flattered, too. Kind of a payday. But no promotion.